Fülszöveg “Uram! Tudd meg, hogy nem akarok élni,Csak magyar földön és csak magyarul…Ha bűn, hogy lelket nem tudok cserélni,Jobb is, ha szárnyam már most porba hull,De ezt a lelket itt hagyom örökbeS ez ott vijjog majd Kárpáti havasán,És belesírom minden ősi rögbe:El innen rablók, – ez az én hazám!És leszek szégyen és leszek gyalázatÉs ott égek majd minden homlokon,S mint bujdosó gyász, az én szép hazámatA jó Istentől visszazokogom,És megfúvom majd hitem harsonáit,Hogy tesz még Isten gyönyörű csodát itt:Bölcsövé lesz még minden ravatal, -Havas Kárpáttól kéklő AdriáigEgy ország lesz itt, egyetlen s magyar!” Részlet a Magyar Ének 1919-ben című versből
