Franz Rosenzweig (1886-1929) évtizedekkel halála után a filozófiatörténet álláspontja szerint századunk kiemelkedő gondolkodójának, vagy – mint Karl Löwith írja – Martin Heideggernek „egyetlen filozófiai kortársának” számít. Írásai azonban aligha csak a filozófia iránt fogékony olvasót érdekelhetik, hiszen a kötetben olvasható tanulmányok szerzője történész, filozófus és teológus is volt egy személyben.