“Elképzelem időnként, hogy egyszer eljön az idő, amikor minden ember olyan egyetértésben él ezen a földön, mint Bastian barátai vagy az én kis éttermem vendégei.Miért ne valósíthatná meg kétmilliárd ember azt, ami néhány száznak sikerült?Bastian barátomat a munkások “értelmes”-nek tartják. Hiszem, hogy az értelemmel mindnyájunknak sikerülne! A jóisten mindnyájunkat megáldott a gondolkodás képességével.Próbáljunk meg egyszer csak egy rövid időre kevesebbet hinni és többet gondolkozni!S az eredmény csodálatos lesz.Nem lesznek háborúk.Mert hisz emberek szítják a háborút, akkor pedig emberek akadályozhatják meg. Emelem hát poharam az emberi értelemre. Védelmezzen mindnyájunkat, feketét, sárgát és fehéret egyaránt.Vezessen ki bennünket a rettegés árnyékvilágából, át a békesség és vidámság paradicsomába.”
