Nemegyensúlyi ​termodinamika

• Példány állapota: jó
• Kiadó: Műszaki
• Kiadás éve: 1967
• Nyelv: magyar
• Oldalak száma: 159

A ​nemegyensúlyi (irreverzibilis) termodinamika viszonylag új tudomány, amelynek egzakt alapjait 1931-ben Lars Onsager rakta le ma már klasszikusnak tekinthető munkáiban. Ez az elmélet, hasonlóan klasszikus elődjéhez az egyensúlyi (reverzibilis) termodinamikához, elsősorban fenomenologikus jellegű, bár éppen az elméletben alapvető fontosságú ún. Onsager -féle reciprocitási relációkat ezideig inkább statisztikus módszerekkel, a mikroszkopikus reverzibilitás hipotézisének a felhasználásával igazolják. Ebben a könyvben az elméletnek csak a makroszkopikus alapjait fejtjük ki, ezeket azonban a gyakorlat tekintetében legfontosabb folytonos rendszerek modelljére vonatkozóan. A nemegyensúlyi termodinamika ilyen kiépítése megfelel a klasszikus térelméletek (kontinuum mechanika, elektrodinamika) egzakt tárgyalásmódjának és így lehetővé teszi a mechanikai, elektromágneses és termikus jelenségek egységes leírását a különböző mozgásformák közötti kölcsönhatásokkal együtt. Ezért az elméletnek nagy a rendező ereje és rendkívül széles az alkalmazási köre. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a nemegyensúlyi termodinamika ismerete ma már egyaránt nélkülözhetetlen a transzportfolyamatokkal foglalkozó fizikus, fizikai-kémikus, energetikus, plazmakutató, vegyipari műveletekkel foglalkozó vegyészmérnök, reakciókinetikus sőt biofizikus és biológus számára is. Az irreverzibilis termodinamikának rendkívül tág alkalmazási területe abból következik és érthető meg, hogy a természetben minden makroszkopikus folyamat irreverzibilis.

E könyv első részében a klasszikus térelméletek alapelveire támaszkodva a nemegyensúlyi termodinamikát induktív úton fejtjük ki. Bár tárgyalásmódunk általánossága miatt ez a rész is tartalmaz néhány új részleteredményt, ennek a résznek az anyaga az irodalomból általában ismert. A könyv második részében a termodinamika variációs elveit tárgyaljuk és az elmélet alapegyenleteit ezekből dedukáljuk. Ennek a résznek az anyagát — az V. fejezet egyes részeitől eltekintve — egységes módon ill. könyv alakban ez ideig nem dolgozták fel. Különösen vonatkozik ez a IV. és VI. fejezetekre, amelyeknek számos (a VI. fejezet esetében az összes) eredménye a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében a legutóbbi években végzett kutatások terméke.