A magyar önkormányzati törvény úgynevezett kétharmados szabályanyag, azaz módosításához a kormánytöbbségnél általában nagyobb arányú konszenzusra lenne szükség. Ennek rendelkezésre állására jó darab ideig nem volt példa. A kormányzat ilyen helyzetekben előszeretettel bújtatja el szándékait a költségvetési szabályozásba. Sokszor azonban még ilyen tudatosság sincs, mert rövid távú szempontok érvényesülnek mindennek fölött. Sem egyik, sem másik esetben a törvényhozásnak nincs módja a nyilvánosság előtt megvitatni a finanszírozási technikák mögött meghúzódó intézményi kérdéseket.Holott, persze a költségvetési döntések évről-évre tovagyűrűző sorának is megvan a maga messzebb ható következménye. Kötetünk a szabályozási látszatok és ezekkel átfogó összefüggésbe ritkábban hozott társadalmi-szakmai tartalmak részleteit igyekszik feltárni pénzügyi elemzések útján.
