Az én koromban, ha az ember hátán viselné mindazt a nyomorúságot aminek valaha tanúja volt, reggel föl se kelne – magyarázza Harry C. Angstrom, azaz Nyúl tétova, kapkodó, megházasodott és apai örömöknek elébe néző fiának, Nelsonnak, akivel nem tud zöld ágra vergődni, aki megállapodott polgári létezésének rendjét kikezdi, akit szeret is, de inkább ki nem állhat, talán éppen azért is, mert kísértetiesen hasonlít húsz évvel ezelőtti önmagára. Arra az Angstromra, aki szembekerülve létezése bonyolultságával és önnön belső gyengeségével, akkoriban felöltötte a nyúlcipőt, és futott, futott, mintha kifuthatna a világból…1979-80 fordulóján, az apósától örökölt Toyota- és használtkocsitelep vezetőjeként, változatlanul felesége, Janice oldalán, anyósával egy fedél alatt, rögzült baráti körébe zárva Nyúlnak már esze ágában sincs futni. Mi marad hát Nyúlnak? A pennsylvaniai kisváros, Brewer mindennapi gondjai, a már szinte rutinszerű erotikus fantáziálások, még egy “igazi” kaland is: partnercsere egy üdülés alkalmával – s mindenekfelett a megbékélés egy gondolattal: hogy nagyapa lett, következésképpen negyvenhét éves korára újabb szög került a koporsójába.
