“István bácsi halála után még 30 évvel is fellelhetők a hagyaték dossziéiban, fiókokban olyan írások, amelyek még soha nyomtatásban nem jelentek meg, vagy csak egyetlen alkalommal újságban vagy folyóiratban.
Ennek a szétszórtságnak az az oka, hogy a Mester ún. „repülő”-lapokra, különálló ívekre írt, amelyek nem minden esetben kerültek utólag bekötésre.
E kötetbe így bekerültek csaknem két emberöltővel ezelőtt keletkezett művek is, amelyeket ő ceruzával írt annakidején…
A kötet egyik novellától kapta a címét. Nem könnyű dolog egy műnek címet adni…
István bátyám! Remélem jónak tartod címválasztásunkat, és ismét a feketeistváni érzéseket kelted Olvasóid szívében!”
