„A feladat leírása gyakran úgy hangzott, mint valami matematikai vagy fizikai képlet, de ha alaposan szemügyre vettük, kiderült, hogy színtiszta költészet.”
Így emlékezik vissza Klee tanítási módszerére egykori növendéke, Helene Schmidt-Nonne e könyv utószavában. Az egzakt tudományosságnak és a „színtiszta költészet”-nek ez a szüntelenül egymásba játszó vibrálása jellemzi a könyvet, mely többet nyújt, mint egy pedagógiai vázlatkönyv, hiszen bepillantást enged Klee alkotói módszerébe és általa a modern művészet esztétikájába is.