Piros ​és fekete

• Példány állapota: jó

Válogatás a magyar költészetből Petőfi Sándor születésének 175. és 1848-49-es szabadságharcunk 150. évfordulója alkalmából

Mikor ​a majdani költő – Petrovicsék Sanyikája – először sírt bele a kiskőrösi, s vele a nagy magyar éjszakába, egy olyan országba érkezett meg, amelynek nemcsak Nemzeti dala nem volt még, hanem Himnusza sem, Szózata sem. Jövője sem, amelyet akár csak az ország kisebb-nagyobb birtokosai, nemesurai is láttak volna maguk előtt – nemhogy a reménytelenül robotoló jobbágymilliók. Éjszaka volt, kevéske fénnyel – csillagokéval, lidércekével – és sok-sok sötétséggel.
Mégis: már virradni készült. Különös módon szinte egyszerre fogant meg Kölcsey lelkében a Himnusz és Hrúz Mária méhében Petőfi. Sándorka jött előbb világra, szilveszter éjjelén. De még három hét, s január 23-án Kölcsey is letisztázta sokáig csiszolgatott s immár maradandónak – a nagy vállalkozáshoz méltónak – érzett költeményét.
Mindkét világrajövetel a virradat jöttét jelezte. Azt, hogy egy nemzet is születőfélben van, s annak ebből az éji homályba borult országból még hazája is lehet.
Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! – dörögte Berzsenyi már jó ideje – csakhogy ő mintha még éktelenül süket fülekbe harsogta volna a maga igéit. Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat! – zengte az ő fenséges magyar nyelvén. De hol volt még az a sokaságot megmozdító lélek? Hol a tehetetlen népet felrázó szabadság? Hol a jobbra vágyók közös akarata, mikor még Kölcsey is oly süketen fogadta fent a Tiszaháton a dunántúli Dani uraság szépséges költészetét?
És mégis: már virradni készült. Megszületett Petőfi, aztán a Himnusz is. Aztán a Szózat, aztán a Nemzeti dal. – aztán 1848-49 magyar forradalma és szabadságharca, amelyben nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tett csuda dolgokat.
Addig is volt, hogyne lett volna magyarság és Magyarország. De nemzet és haza – amely mindnyájunké – csak azóta van itt, a Kárpátok ölén.
Ebbe a kötetbe azoknak a verseknek a legjavát igyekeztünk egybegyűjteni, amelyek erről szólnak Hogyan váltunk – és hogyan válunk azóta is – a változó időkhöz több-kevesebb sikerrel igazodó, felnőtt nemzetté. S hogyan kerestük honunkat – s keressük mindmáig – e Tisza-Duna táji hazában, s vele a népek hazájában, a nagyvilágban.

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ
A MAGYAROKHOZ (1807-1847)
Illyés Gyula: A költő születése
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz
Katona József: Bánk bán (Tiborc monológja)
Berzsenyi Dániel: Napóleonra
Kölcsey Ferenc: Hymnus
Vörösmarty Mihály: Zalán futása
Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa
Kölcsey Ferenc: Huszt
Vörösmarty Mihály: Magyarország címere
Kölcsey Ferenc: Emléklapra
Bajza József: Sóhajtás
Vörösmarty Mihály: Szózat
Eötvös József: Búcsú
Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke
Vörösmarty Mihály: Honszeretet
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban
Petőfi Sándor: A hazáról
Vörösmarty Mihály: Országháza
Petőfi Sándor: Erdélyben
Petőfi Sándor: Magyar vagyok
Arany János: A szegény jobbágy
ÉLET VAGY HALÁL! (1847-1849)
Petőfi Sándor: A nép nevében
Petőfi Sándor: Dicsőséges nagyurak…
Petőfi Sándor: Nemzeti dal
Petőfi Sándor: 15-dik március, 1848
Vörösmarty Mihály: Szabad sajtó
Petőfi Sándor: A szabadsághoz
Petőfi Sándor: Rákóczi
Petőfi Sándor: Fekete-piros dal
Petőfi Sándor: A magyar nép
Arany János: Egyesülés
Petőfi Sándor: A nemzetgyüléshez
Petőfi Sándor: A nemzethez
Petőfi Sándor: Élet vagy halál!
Arany János: Mit csinálunk?
Petőfi Sándor: Tiszteljétek a közkatonákat!
Arany János: Egy életünk egy halálunk
Petőfi Sándor: Csatadal
Petőfi Sándor: Buda várán újra német zászló!
Petőfi Sándor: Európa csendes, újra csendes…
Petőfi Sándor: Négy nap dörgött az ágyú…
Petőfi Sándor: Csatában
Petőfi Sándor: Pacsírtaszót hallok megint
Petőfi Sándor: Jött a halál
Arany János: Van-e olyan…
Petőfi Sándor: Szörnyű idő…
Illyés Gyula: A költő halála
PUSZTULUNK, VESZÜNK (1850-1887)
Vörösmarty Mihály: Előszó
Arany János: Letészem a lantot
Tompa Mihály: A gólyához
Arany János: Emlények
Tompa Mihály: A madár, fiaihoz
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Vajda János: A virrasztók
Arany János: A walesi bárdok
Vajda János: Hajótöröttek
Arany János: Széchenyi emlékezete
Arany János: Rendületlenül
Gyulai Pál: Hadnagy uram
Tóth Kálmán: Előre
Arany János: Magányban
Vajda János: Luzitán dal
Arany János: A haza sorsa
Arany János: A régi panasz
Arany János: A szájasok
Arany János: Emlékre
Arany János: Hasadnak rendületlenül
Vajda János: De profundis
Reviczky Gyula: Március tizenötödikén
A HŐKÖLÉS NÉPE (1905-1922)
Kosztolányi Dezső: Az egyetemi körben
Ady Endre: A magyar Ugaron
Kosztolányi Dezső: Az ősz honvédek
Juhász Gyula: Kossuth-nóta
Ady Endre: Fölszállott a páva
Ady Endre: A Duna vallomása
Juhász Gyula: A hymnus
Ady Endre: Magyar jakobinus dala
Juhász Gyula: Petőfi-kép
Ady Endre: Emlékezés Táncsics Mihályra
Ady Endre: Egy harci Jézus-Mária
Ady Endre: A föl-földobott kő
Juhász Gyula: Március idusára
Ady Endre: A márciusi naphoz
Füst Milán: Magyar könyörgés
Juhász Gyula: Magyar táj, magyar ecsettel
Ady Endre: Barangolás az országban
Ady Endre: A perc-emberkék után
Ady Endre: A hőkölés népe
Ady Endre: Az eltévedt lovas
Ady Endre: Az Idő rostájában
Babits Mihály: Miatyánk
Gyóni Géza: Csak egy éjszakára…
Ady Endre: Intés az őrzőkhöz
Ady Endre: Új s új lovat
Babits Mihály: Husvét előtt
Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból
Juhász Gyula: Magyar nyár 1918
Ady Endre: Üdvözlet a győzőnek
Tóth Árpád: Szent nyomorék, riadj!
Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz!
Kosztolányi Dezső: Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben
Tóth Árpád: Hazám, hazám…
Kosztolányi Dezső: A bús férfi panaszaiból
Juhász Gyula: Arad
Kosztolányi Dezső: Rapszódia
Áprily Lajos: Tetőn
Reményik Sándor: Találkoztam a Szabadsággal
Juhász Gyula: Halottaink
ÉDES HAZÁM (1923-1947)
Juhász Gyula: Petőfi szellemének
Babits Mihály: Petőfi koszorúi
József Attila: Petőfi tüze
Reményik Sándor: Halotti beszéd a hulló leveleknek
Juhász Gyula: A tápai Krisztus
Juhász Gyula: A szeri pusztán
Babits Mihály: Cigány a siralomházban
Kosztolányi Dezső: Beírtak engem mindenféle Könyvbe
Szabó Lőrinc: A Bazilikában zúg a harang
József Attila: Tiszta szívvel
Juhász Gyula: Idézzük őt
Juhász Gyula: 1926. július 31.
Babits Mihály: A magyarok Istenéhez
Erdélyi József: Lovaspóló a vérmezőn
Szabó Lőrinc: Hazám
József Attila: Elégia
Illyés Gyula: Magyarok
Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus
Szabó Lőrinc: A sokféle hazáról
Sinka István: Sinka nagyanyám
Reményik Sándor: Petrovics ítél
József Attila: Levegőt!
Erdélyi József: Március tizenötödikén
József Attila: A Dunánál
Jékely Zoltán: Vasvári Pál nyomában
Illyés Gyula: Október 6
Illyés Gyula: Két március
József Attila: Hazám
Sinka István: Anyám balladát táncol
Illyés Gyula: Ozorai példa
Sinka István: Mados Imre
Veres Péter: Ha nem lehettél szálfa
Illyés Gyula: Haza, a magasban
Illyés Gyula: Hazám
Babits Mihály: Áldás a magyarra
Babits Mihály: Jónás imája
Babits Mihály: Erdély
Kassák Lajos: Magányos fa a parton
Gellért Sándor: Március tizenötödikén
Gellért Sándor: Más egekben
Illyés Gyula: Hullaevők
Radnóti Miklós: Nem tudhatom…
Vas István: Ki mást se tud…
Radnóti Miklós: Hetedik ecloga
Csanádi Imre: Fehéregyháza
EURÓPA CSENDES, ÚJRA CSENDES (1945-)
Illyés Gyula: Nem volt elég
Sinka István: Saját nevem alatt
Csanádi Imre: Tréfa
Csanádi Imre: Berdicsevi nyírfák
Sinka István: György vezér a füzeknek suttog
Illyés Gyula: Segesváron
Illyés Gyula: Két kéz
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
Márai Sándor: Halotti beszéd
Nagy László: Hullócsillag
Csanádi Imre: Húzd rá, cigány!
Benjámin László: így vagyunk
Tamási Lajos: Nyárvégi viharok
Tamási Lajos: Keserves fáklya
Sipos Gyula: Egy orosz katonáról
Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán
Jobbágy Károly: A rádió mellett
Szabó Lőrinc: Meglepetések
Benjámin László: Elesettek
Vas István: Az új Tamás
Sinka István: Karácsonyi ének
Márai Sándor: Mennyből az angyal
Csanádi Imre; Az 56-os évre
Váci Mihály: Haza, Hozzád, hét hidon át
Ratkó József: Fegyvertelenül
Csanádi Imre: Hazát keresőben
Szilágyi Domokos: Szegénylegények
Garai Gábor: Honalapítók
Csanádi Imre: Ötven körül
Illyés Gyula: Koszorú
Nagy László: Föltámadt piros csizma
Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé
Tamási Lajos: Születésnapomra

• Szerző: Benke László (szerk.)
• Darab: 1
• Állapot: jó