Arisztotelésznek, az ókor legegyetemesebb és legnagyobb hatású filozófusának esztétikai remekművét adjuk át az olvasónak. Ez a vázlatos és töredékes munka az első kísérlet az európai irodalomban a művészet – különösen a költészet – sajátosságainak és törvényszerűségeinek rendszerezésére. Igen fontosak a dráma eredetéről és fejlődéséről, a költészeti műfajok viszonyáról, valóság és művészet összefüggéséről adott elemzései. Arisztotelész munkája minden későbbi haladó esztétika őse és bizonyos vonatkozásban példaképe.