A magyar országgyűlés 1536-ban nyilvánította az ország fővárosává Pozsonyt. Ferdinánd király pénzt nem sajnálva átépítette, a XV. század elején Luxemburgi Zsigmond emelte várpalotát, hogy méltó székhelye legyen a magyar királyoknak.
Pozsony lett a királyság országgyűléseinek a színhelye, a magyar királyok koronázóvárosa, a király és az ország legfontosabb intézményeinek székhelye. Ferdinánd és a főrendek döntése alapján Európa híres koronázóvárosai – Róma, Aachen, Speyer, Reims, Frankfurt, Prága, Krakkó – közé feliratkozott Pozsony – Pressburg, Posonium, Presporok – is, hogy néhány századon át helyszíne legyen a magyar királyok koronázási ünnepségeinek.
