Rafara, ​a Víz Lánya

• Példány állapota: jó

Madagaszkár neve nem ismeretlen a magyar olvasó előtt, hiszen sokat tudják, hogy ennek a távoli szigetnek valaha a kalandos útján odavetődött Benyovszky Móric is királya volt. Madagaszkár népe azonban jóformán ismeretlen maradt, mert a francia hódítóknak legkisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy Madagaszkárt megismertessék a világgal. E kötet izgalmas, színes meséi megmutatják, hogy Madagaszkár népének van saját kultúrája, s ez a kultúra a jövőben, amikor a madagaszkári nép is kivívja függetlenségét, minden bizonnyal ki fog bontakozni, és gazdagítja majd az egyetemes emberi kultúrát.

Tartalomjegyzék

Jeanne de Longchamps: Madagaszkári mesék
Ancali gyermeke, vagy a kismadár, mely az ember bendőjében is tovább énekelt
Ivorombé, a Lúd Asszonyság
Andrianuranurana, avagy mese az emberről, aki sógora vesztére tört, és a maga romlását okozta
Rafara, a Víz Lánya
Ibotiti, vagy: ki az erősebb
Iszilakuluna, akinek teste félig húsból volt, félig meg fából
Ifaramalémi és Ikotobekibo, avagy: a merev testű leány meg a nagy hasú fiú
Icihitananco, avagy az állattá vált fiú meg a léppel bekent bábu
Itoérambolafoci, a férjet váró ifjú lány
Ifaranombi, az elveszett és újra meglelt menyasszony
Az ökörtolvaj Revere, a nagy táncos
Bibiolo, a Nagy Állat és a ravaszdi fiúk
Zatovo, akit nem Zanahari teremtett
Beandriake, a tengerész, aki megmentette a király lányait
Ikotofeci és Imahaka, a két kópé
Ravohimena király, vagy a varázslatos magocskák
Rabibibé és Kifondri, avagy a Nagy Állat meg az agyafúrt fiúcska
Utószó (Dégh Linda)
Jegyzetek (Dégh Linda)
Madagaszkári nevek és fogalmak

• Szerző: Jeanne de Longchamps (szerk.)
• Állapot: jó