Régvolt ​magyar kastélyok

• Példány állapota: jó

Az album a magyarországi kastélyépítésről rajzol átfogó képet, s benne az építészettörténet, művelődéstörténet, család- és nemzettörténet különleges egységben jelenik meg. A bevezető tanulmány a magyar várkastély-, kastély-, illetve kúriaépítészet fejlődését vázolja föl a középkortól a szecesszióig, majd bemutatja a kastélybelsők és -kertek fejlődéstörténetét is. A könyv második részében a Millennium idejének legszebb kastélyait ismerhetjük meg: olvashatunk a kastélyokra vonatkozó legfontosabb , építészeti, építészettörténeti és családtörténeti vonatkozásokról, és egy-egy korabeli képeslap reprodukciójáról megcsodálhatjuk a kastélyok száz évvel ezelőtti formáját. Ezek a kastélyok az I. világháborúig megőrizték pompájukat, aztán a történelem viharaiban többségük elenyészett; ma már romjaikban vagy sehogyan sem láthatók, jelentős részüknek pedig határainkon túl teljesedett be sorsa.
Könyvünk olvasmányos részét gazdag mutatórendszer egészíti ki. Ezek alapján visszakereshetjük az egyes kastélyokat az építőmesterek és a tulajdonosok szerint, illetve a kastélyokat a mai földrajzi helyzetük szerint, de a tulajdonos családokat a kastélyaik alapján is azonosíthatjuk. Természetes része a kötetnek egy rövid építészettörténeti kislexikon és a sokrétű irodalmat összefoglaló bibliográfiai ajánlat. Az illusztrációk gróf Teleki Sándorné század eleji levelezőlap-gyűjteményéből valók, melyet az Iparművészeti Múzeum őriz. A grófné rendszerezte is az ország minden részéből kapott, kastélyokat ábrázoló képeslapokat. Az ő összeállítása könyvünkben azoknak a nemesi családoknak a névsora, akik a század elején kastéllyal rendelkeztek az ország területén, illetve azoknak a kastélyoknak a listája, melyekről a gyűjtő tudomást szerezhetett. Gróf Teleki Sándorné gyűjteménye fontos forrása a Millennium korabeli nemesi birtokviszonyoknak, és talán az utolsó látlelet a történelmi Magyarország kastélyépítészetéről.

• Szerző: Horváth Hilda
• Állapot: jó