Körülöttünk az anyagok atomokból, molekulákból állnak. Milyen összefüggést állapíthatunk meg az alkotórészecskék és együttesük, a makroszkopikus méretű test fizikai sajátosságai között? Mint Kitajgorodszkij könyvéből kiderül (e nevet a magyar olvasó a Landauval közösen írott könyv, a Fizika mindenkinek címlapjáról is ismerheti) a testet alkotó részecskék elhelyezkedési rendje szoros kapcsolatban áll az anyag fizikai tulajdonságaival, egyebek között amit makroszkopikusan különböző halmazállapotnak érzékelünk, az mikroszkopikusan a részecskerendnek más-más típusa.
Rend és rendezetlenség azonban soha sincs magában: a rend rendezetlenséggel, a rendezetlenség renddel párosul. A rendezetlenségben fel-felbukkanó rend sok mindent megmagyaráz a folyadék tulajdonságaiból, a rendben megjelenő rendezetlenség pedig a reális kristályok kialakulási és viselkedési sajátságaiból. A rendet és a rendezetlenséget együttesükben sem választják el merev határok: a külső körülmények szabják meg, mikor válik uralkodóvá a rend, s mikor a rendezetlenség.
