Mindhármuk festészete kapcsolódik a szimbolizmushoz, de míg Rippl-Rónai az érzéki festészethez, addig Csontváry a konstruktív-architektonikus, Gulácsy pedig a benső világot megjelenítőhöz áll közel.
A századforduló művészete kiváltságos a tekintetben, hogy mindkét század jegyeit magán viseli: Még meghatározhatók hagyományos műfaji motívumai, akár technikai, tematikai és funkcionális szempontból, de megfigyelhető a műfajok keveredése, egységesülése is.