Álom és valóság csodálatos összefonódása ez a kis költői remekmű. Emlékek élednek a múlt ködéből, s ragyognak fel előttünk a száz évvel ezelőtti romantika fényében, az író ifjúságának édes-bús emlékei. Ódon kastélyok, csillogó tavak, falusi bokrétaünnep, bál… meghitt tájak, ahová olyan jó lenne még egyszer visszatalálni… és két szép, szelíd leányarc, egyformán vonzók és mégis olyan különbözők: nemesi sarj és falusi csipkeverő leány…
Az emlékezést belengő Rousseau-imádat és Nerval muzsikáló nyelve sajátos varázst ad a történetnek.
