“Szerető uraim és szerelmes atyámfiai! Ím, gyűtöttem és egybeszedtem száz fabulát, régieket és újakat. Mi okból műveltem légyen ezt, minden jámbor olvasó meg értheti az értelmekből, melyeket minden fabula mellé szerzöttem és utána vetöttem. Senkinek e munkámmal nem akartam ártani, senkit nem akartam bosszontani, senkit is megküssebbíteni: és vélem, hogy ha valaki e fabulákat jó szűvel meg akarja olvasni, hogy sok jó hasznot vehet belőle. Mert noha e fabulák embertől talált és meggondolt dolgok, de azért ugyan velejesek, és külenb-külenb szép és hasznos tanóságok vadnak benne.
De noha ídes és igen jó akaratból felvöttem ezt e munkát (mely bizony nem igen kicsiny és alávaló), és noha nem kevés haszon jő a jámbor olvasóknak be lőle: de mindazáltal tudom, hogy sokan lésznek, kik az én jó szándékomat és nehéz munkámat mind vissza és gonoszra magyarázzák…”
