A szerző Sztálinvárosban néprajzi kutatómunkát végezve, nagyszámú önéletrajzot jegyzett le, melyet az építkezésen összesereglő, különböző vidékekről származó, különböző sorsokat próbált munkások meséltek el. A jó mesemondó hírében álló, pusztai eredetű emberek kitűnő elbeszélőkészséggel előadott történetei jóízűek, élvezetesek, helyenként megrázóak, telve irodalomba illő fordulatokkal. Ne gondoljuk, hogy ezek a történetek azonosak a hagyományos népmesével. Az öt mesélő saját életének teljesen reális képét adja – szinte szociográfiai hűséggel és pontossággal. A gyűjteményt a tudományos érdeklődés számára is használhatóvá Dobos Ilona sokoldalú tájékoztatója teszi.
