Roger Crowley

Tengeri Birodalmak
Végső csata a mediterrán térség feletti uralomért, 1521–1580

17990Ft Szállítási költség

Szép állapotú kötet.

Elfogyott

Feliratkozás

Példány állapota: jó
Kiadó: Park
Kiadás éve: 2018
ISBN: 9789633555002
Nyelv: magyar
Oldalak száma: 447

II. Mehmed szultán 1453. május 29-én foglalta el Bizánc városát, mely hamarosan – Isztambul néven – birodalma fővárosa lett. A további terjeszkedési szándék egyértelmű volt. Unokája, I. Szulejmán 1520-ben lépett trónra, és kezdetét vette egy félévszázados háború-sorozat. A harcok egyrészt szárazföldön zajlottak (gondoljunk csak az előbb a Balkánon, majd a Magyar Királyság területén 1521 és 1552 között zajló több hadjáratra), a másik fontos helyszín azonban a Földközi-tenger volt. A Mediterráneum gyakorlatilag két nagy részből állt: a Tunisz és Szicília közötti tengerszoros, valamint a kulcspozícióban lévő Málta szigete osztotta ketté a tengert. Ettől keletre az Oszmán Birodalom kebelezte be medencéjét, nyugatra pedig – néhány észak-afrikai part menti terület kivételével – a Habsburgok által uralt Spanyolország. A tengeri háború jó száz éven át tartott a vizeken, sokféle formában: kisebb gazdasági anyagharcokban, a hit nevében elkövetett kalózhadjáratokban, part menti kikötők és erődítmények ellen intézett támadásokban, a nagy szigeti fellegvárak ostromában és – mind közül a legritkább esetben – eposzi léptékű tengeri csaták formájában. Közben pedig a vizek mentén élő minden nép és érdekcsoport belesodródott a háborúba. Ennek történetét mutatja be, nagyjából kronológiai rendben haladva Roger Crowley kötete, olyan jelentősebb állomásokat kiemelve, mint Rodosz ostroma 1522-ben, a velencei-török háborúk, a Tunisz elleni tengeri offenzíva 1535-ben, a Máltánál vívott csaták 1560 és 1565 között vagy az 1571-es lepantói csata, ahol végül a Szent Liga megállította az oszmánok tengeri terjeszkedését. Az utolsó fejezet az ezt követő eseményekkel foglalkozik, egészen az 1580-as békeszerződésig.