Fülszöveg Voltaképpen az egész könyv egyetlen nagy ontológiai kérdésnek – és a belőle következő elágazásoknak – megválaszolási kísérlete: Ki vagyok én? Vagy ha úgy jobban tetszik, mi vagyok én, ám ez egyremegy. Egy magányosan élő idős férfi vet számot előttünk önmagával, a mindennapok apró jeleiből igyekezve ifjonti hévvel fejteni meg létezésének végső fokon dekódolhatatlan rejtelmeit. A “poésie blanche”, a fehér – pontosabban tán blank – költészet nem érintette meg, ennél fogva a szó nála az, ami, nem bízatik az olvasó rejtvényfejtői képességeire, még akkor és ott sem, amikor és ahol a vers nem éppen egykönnyen adja meg magát. Tudniillik Sabatier látszólagos egyszerűsége mögött (már ahol éppen egyszerű) igen bonyolult “létboncolás” folyik: az egész kötetben “Sabatier doktor anatómiájának” vagyunk tanúi.
