Történelmi baklövések

• Példány állapota: jó
• Kiadó: Alexandra
• Kiadás éve: 2004
• ISBN: 9633687829
• Nyelv: magyar
• Oldalak száma: 234

Könyvünk olyan baklövések izgalmas leírását tartalmazza, amelyekről történelmi tanulmányaink során kevésbé hallottunk, vagy talán kissé eltérő ismereteket szereztünk. A DDT nevű “csodafegyver” okozta következményekről többek között az alábbiakat tudhatjuk meg Geoffrey Regan könyvéből:
“Az emberiség szüntelen küzdelmében a rovarok okozta betegségek ellen a DDT (diklór-difenil-triklór-etán) névre hallgató rovarölő szer mindig is a csata első vonalában szerepelt. Olyan komoly sikereket értek el vele, hogy elnevezték a “rovarvilág atombombájának”. Csakhogy az atombomba kétélű fegyver, melynek visszamaradó sugárzása ugyanolyan veszélyes lehet a használóira, mint azokra, akik ellen bevetették. Valami nagyon hasonló történt a DDT esetében is. Amikor az 1960-as évek elején az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO megindította a malária elleni harcát, mintegy 76 országban vetették be a DDT-t, egyes helyeken igencsak váratlan eredménnyel. Először is kiderült, hogy a vegyszer mégsem képes a teljes rovarpopuláció elpusztítására, a túlélő egyedek pedig rövid időn belül immunitást fejlesztenek ki ellene. Ami azt illeti, jelenleg 57 különböző szúnyogfajta minden különösebb gond nélkül akár lubickolhat is a DDT-ben. Másodszor, a hatalmas mennyiségű DDT, amelyet a harmadik világ mocsaras területein meglehetősen módszertelenül szórtak szét, súlyos károkat okozott a vidékek ökoszisztémájában. Sarawakban például a szer nem csupán a szúnyogokat, de a csótányokat is elpusztította. A helyi macskapopuláció, belakmározván a mérgezett csótányokból, szintén drasztikusan megfogyatkozott. Macskák hiányában viszont ugrásszerűen megnövekedett a patkányok száma. A Borneón élő malajziai mezei patkányok – a tífusz és a pestis vírushordozói – hamarosan elárasztották a falvakat. A helyi lakosság, miután megszabadult a maláriától, most a még rettenetesebb bubópestis veszélyével kellett, hogy szembenézzen. A probléma megoldására és a helyi ökoszisztéma helyreállítására a WHO a Brit Királyi Légierőhöz fordult segítségért, akik macskákat dobtak le ejtőernyővel a dzsungelben eldugott falvak felett. Eme figyelemreméltó akció, melyet eleinte “macskapottyantó hadműveletnek” neveztek, nem is volt annyira nevetséges, mint azt ahogy első hallásra gondolnánk.