Kegyetlen csoportképet festett a handabandázó, élvetegen nacionalista társaságról, amely Argentínából „figyelte” az otthon zajló hadi eseményeket, s közben eljátszotta a maga kis háborúját, majd a honi arisztokráciáról, amely a történelmi sablonok szerint „nyögött” a német megszállástól. Az eredmény mindkét esetben iróniával teli történelmi groteszk – olyan írói fintorokkal és nyelvi leleményekkel, amelyekre a XX. századi lengyel irodalomban talán csak ez a „hitetlen” író volt képes.
