Vágyaim ​rabságában

• Példány állapota: jó

Mire ​is vágyik egy ember? Mit is tanultunk gyermekkorunktól kezdve? Mit látunk a televízióban? Mit olvasunk az újságokban? Hallunk a rádióban és nézzük az amerikai filmekben, a társadalmak által létrehozott vágyakat. Olyan dolgokat, mint a sok pénz, hihetetlen gazdagság, nagy ház, drága autó, luxus utak, gyönyörű nők vagy férfiak, siker, hírnév stb. Ezekkel a mérgező látvány dolgokkal táplálják az agyunkat gyermekkorunk óta és ez generációról generációra öröklődik. Mindenhonnan ez folyik, olyan ez mint egy elpusztíthatatlan vírus, a legnagyobb, legerősebb az emberiség történetében, ami belénk van táplálva egészen a gyökereinkig. Kitépni ezeket, szinte lehetetlen, mert akkor kitaszítottak, száműzöttek leszünk ebből a világból. Van aki erre ráébredt, azaz megvilágosodott, de egyedül maradt, hiszen egyike azon keveseknek, aki kilépett ebből a mátrixból. Az én történetem nem egy mindennapos dolog, nagyon keveseknek adatik meg ez az életút, ezért gondoltam, hogy megosztom. A gondolataim csak a pénz, a siker, a hírnév, egy csodálatos külső és a bombázó nők körül forogtak, képtelen voltam megélni a jelenemet, mert állandóan terveztem, gondolkodtam. 22 éves koromra majdnem mindenem megvolt, amiről gyermekkoromban álmodtam, olyan ez mint egy mese az aranyhalról és a három kívánságról vagy Aladdinnak a megdörzsölt csodalámpájáról, de nekem aranyhal és csodalámpa nélkül is működött. Elérte a társadalom kreálta csúcs szuper életet, mindenem meg volt, amit képzeletben kívántam, de valami mégis hiányzott mélyen legbelülről. Én már tudom a legnagyobb kincs a megélt boldogság, nem kell érte nagy tengereket átutazni, hatalmas hegyeket megmászni, sivatagban éhen, szomjan bandukolni vagy a legrosszabb… ember életeket kioltani és erkölcsileg elsüllyedni…

• Szerző: Nagy Ferenc Gábor
• Darab: 1
• Állapot: jó