Dr. Illyefalvi I. Lajos

Budapest székesfőváros áruforgalma

Készleten

Példány állapota: jó
Kiadó: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala
Kiadás éve: 1935
Nyelv: magyar
Oldalak száma: 150

BEVEZETŐ
A magyarság gazdasági és szellemi életének központja a székesfőváros, mely milliót meghaladó néptengerével külön kis országot képvisel a csonka haza szívében. A magyar géniusz teremtőereje a fővárosban nyilvánul meg legerőteljesebben s itt halmozódnak fel azok a hatalmas erők, melyek a modern Magyarország közgazdaságának gépezetét mozgatják.
Budapestnek az ország gazdasági életében elfoglalt előkelő helye annál inkább figyelemreméltó, mert modern formájában való kialakulása aránylag rövid múltra tekint vissza. A kiegyezést követő alkotmányos időben, alig hét évtizeddel ezelőtt, indult meg a gigászi építőmunka, mely megteremtette az új Magyarországot és életrehozta fővárosát: Budapestet.
Az ország gazdasági és szellemi életében betöltött fontos szerepét a székesfőváros nagyrészt kedvező földrajzi fekvésének köszönheti. A Duna könyökének közelében elhelyezkedve, a régi Magyarország köröskörül hegységekkel övezett, zárt medencerendszerének csaknem a súlypontjába esett. E kedvező földrajzi helyzet folytán az ország különböző részeiből kiinduló fontosabb közutak már évszázadok óta a fővárost alkotó három testvérvárosba – Pestre, Budára és Óbudára – torkollottak, biztosítva a különböző országrészek közötti kapcsolatot. Ehhez járult, hogy a Duna, mint hatalmas természetes víziút, egyrészt Közép-Európa belsejével, másrészt a Feketetengerrel kötötte és kapcsolta össze a három szomszédos várost.
A kedvező földrajzi fekvés következménye volt az a nagyjelentőségű tény is, hogy a főváros évszázadok óta a kelet-nyugati transzverzális forgalom útjába esett s élvezte annak gazdasági kihatásait. A kedvező földrajzi helyzet mellett a főváros jelentőségének kialakulásában előkelő szerep jutott azoknak a múlt századvégi törekvéseknek is, amelyek azt célozták, hogy Budapest az ország gazdasági és szellemi életének központja legyen. Az alkotmányos élet helyreállta után erőre kapott centralisztikus gazdaságpolitika igen nagy mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a székesfőváros világviszonylatban is jelentékeny tényezővé alakult ki. Ennek a centralisztikus gazdaságpolitikának az volt a célja, hogy az erős Magyarországnak minden téren erős fővárost teremtsen. E végből a magyar anyagi és szellemi művelődés növekvő energiáit lehetőleg a székesfővárosba összpontosította.
A kedvező földrajzi helyzetnek és a múlt századvégi gazdaságpolitika centralisztikus irányzatának együttes hatásában ismerhetők fel leginkább a város nagyarányú fejlődésének rúgói. E két tényező gazdasági kihatása volt végeredményben az a körülmény, hogy a vasútépítések megindultával a vasúti hálózat fővonalai az ország legtávolabbi perifériáiból a fővárosba, mint középpontba futottak be. A sugarasan szétágazó vasúti fővonalak, melyeken keresztül az ország és a székesfőváros gazdasági és szellemi termékei kicserélődhettek, keresztül-kasul járták a régi országtestet, elvezettek annak minden jelentősebb részébe és számos kiágazásukkal, hatalmas érrendszer tagjaiként kapcsolatot biztosítottak az ország szíve és a legtávolabbi vidék között