A ​bölömbikák éjszakája

• Példány állapota: jó

Ismerős világ tárul az olvasó elé, az a sajátosan márquezi csodavilág, mellyel a Száz év magányban találkozott először a magyar olvasó. A motívumok és a képek műről műre vándorolnak, hősei, színhelyei rendszeresen visszatérnek: a kolumbiai író úgy beszél alakjairól, ahogy baráti társaságban szoktunk távollevő, közös ismerősökről. Úgy is mondhatnánk: a Száz év magány total planban mutatja be García Márquez világát, a novellák pedig közelképekben a legérdekesebb részleteket. Mi is ennek az írói világnak a titka? Tán az, hogy García Márquez úgy számol be csodálatos, valószínűtlen dolgokról, mintha a legtermészetesebb események lennének, ugyanakkor körülményesen, a rendkívüli történéseknek kijáró áhítattal és alapossággal ír le mindennapos apróságokat. Ezzel teremt sajátos belső feszültséget és sejtelmességet.

Tartalomjegyzék

A bölömbikák éjszakája
Isabel monológja, miközben az esőt nézi Macondóban
Kedd délután
Egy ilyen nap
A mi falunkban nincsenek tolvajok
Baltazár csudálatos délutánja
Montiel özvegye
A szombat utáni nap
Művirágok
A Mamá Grandé temetése
Az eltűnt idő tengere
Öregúr – hatalmas szárnyakkal
A világ legszebb vízihullája
Jó Blacamán, a csodaszeres
A kísértethajó utolsó útja
A szenátor, a lány és a halál
Hihetetlen és szomorú történet az ártatlan Eréndiráról és lelketlen nagyanyjáról
Gabriel García Márquez (Utószó)

• Szerző: Gabriel García Márquez
• Állapot: jó