A nemzedék hangján (dedikált)

• Példány állapota: jó
• Kiadó: Szépirodalmi
• Nyelv: magyar
• Oldalak száma: 447

Fodor ​András költői indulása a felszabadulást követő évekre esik, arra a korszakra, amikor a folyóiratokban egymásután jelentkeznek a friss, népi tehetségek. Életművének különleges jelentőséget pályájának töretlen íve ad; lírájának egymásra következő korszakaiban, alkotó tevékenységének valamennyi területén kitapinthatók a költői egyéniség és szemlélet kezdettől meglévő, változatlan jegyei. Mindvégig hű marad ifjúságának plebejus-demokratikus eszményeihez, őrzi hitét a közösség, a szerelem megtartó erejében, ragaszkodását a jelképpé emelt dunántúli tájhoz, mindig folyékonyan asszimilálja a kultúra értékeit, és igényesen érzékeny művészet, tisztesség és stílus dolgaiban.

1929-ben született, a Somogy megyei Kaposmérőn. 1947 óta él Budapesten, az Eötvös kollégium diákja volt. Első verseit a pécsi Sorsunk, majd a pesti Válasz közölte. Első kötetének (Hazafelé, 1955) megjelenése után József Attila-díjjal tüntették ki. Költői indulásával egy időben kezdte meg műfordítói tevékenységét. Válogatott műfordításainak terjedelmes gyűjteményét Napraforgó címmel 1967-ben adta közre. A csend szólítása – válogatott verseinek kötete – 1969-ben látott napvilágot. Azóta megjelent kötetei: Másik végtelen, 1970; Kettős rekviem, 1973.