Egy ​déli tábornok nyugatról / Hogy el ne fújja mind a szél

• Példány állapota: jó

„Apám, ​Richard Brautigan 1935-ben született a Washington állambeli Tacomában. Gyerekkorára a gazdasági válság szegénysége nyomta rá bélyegét. Tízévesen fedezte fel a költészetet, és anyja felháborodására, aki állásba küldte volna, osztályához »méltatlan« hivatást választott: elhatározta, hogy író lesz. (Különben sem igen kínálkozott volna neki – aki minden szabadidejét pecázással, vadászattal, alkalmi munkákkal töltötte – más állás, mint a gyümölcsszedés vagy a benzinkútkezelés.)

Egy kölyökkori csínye miatt (bevágott egy követ a rendőrség ablakán, hátha akkor letartóztatják, és legalább enni kap) rövid időre bezárták ugyanabba az elmegyógyintézetbe, ahol a Száll a kakukk fészkére filmváltozatát forgatták, majd San Franciscóba költözött, és minden kapcsolatot megszakított a családjával. Feleségül vette Virginia Aldert, és hamarosan megszülettem én. San Franciscóban a beatek hatottak rá, elsősorban a költő Jack Spicer (de szellemi társai, barátai közé sorolta Vonnegutot, Tom McGuane-t, Ferlinghettit, Corsót és másokat is). A nagyközönség akkor figyelt fel rá igazán, amikor 1967-ben megjelentette a Pisztrángfogás Amerikábant. Többi korai regényét, a Görögdinnye édes levébent, a The Pill versus the Springhill Mine Disastert és az Egy déli tábornok nyugatrólt (ez utóbbi volt az első: 1964-ben látott napvilágot) is felkapta az ellenkultúra, és Richard Brautigan jóformán egy csapásra rocksztári népszerűségre tett szert…

Csábító lenne párhuzamot vonni csökkenő népszerűsége, növekvő alkoholizmusa és a halála között, de – hasonlóan szerencsétlen detektív hőséhez, C. Cardhoz a Dreamin of Babylonban, aki épp hallótávolságon kívül van, amikor a rejtély megoldását elárulják – valószínűleg sohasem fogjuk megtudni, miért lőtte főbe magát 1984-ben. Rendkívüli, ugyanakkor a végletekig rejtőzködő életet élt… Halálakor az uralkodó nézet szerint megtört, divatjamúlt író volt. Szerencsére amerikai kiadója gondoskodott róla, hogy legtöbb könyve kapható legyen továbbra is. Európában mindig népszerű maradt, de a tucatnál is több ország között, ahol állandóan jelen van, olyanok is akadnak, mint Törökország vagy Kína (ez utóbbi biztosan csiklandaná a humorérzékét). Megjelenése óta a Pisztrángfogás Amerikában-ból több millió példány kelt el. Ahelyett, hogy csendesen feledésbe merültek volna, apám írásait újra és újra szerte a világon felfedezi az ifjúság.”

(Részlet Ianthe Brautigan You Can’t Catch Death című, 2000 májusában megjelent memoárjából)

• Szerző: Richard Brautigan
• Állapot: jó